ZALÁN TIBOR: A REVIZORR

POLGÁRMESTER :Kaptam egy ímélt. Bizalmasat,a védett címemre, frankón. Havertól, magasról. Nagyon magasról, …hol is vagy… megvagy! Aha, most figyeljetek! „Többek közt sietek tudatni veled, hogy egy hivatalnok érkezik ide titkos utasítással, aki most megvizsgálja az egész kormányzóságot, de főleg a mi járásunkat! (Sokatmondóan felemeli ujját) Ezt a legmegbízhatóbb forrásból tudom! Az illető titkolja kilétét, inkognitóban utazik. Éppen azért, mivel tudom, hogy teneked is – mint bárki emberfiának megvannak a magad apró-cseprő bűnei: elvégre te sem estél a fejed lágyára, hogyelszalaszd, ami öledbe pottyan...”(Megáll az olvasásban, és fölnéz)Jól van, magunk között vagyunk...„Azt tanácsolom hát, barátom,tedd meg a szükséges óvintézkedéseket, mert minden percbenhozzátok érkezhet – ha ugyan már ott nincs valahol inkognitóban!” Na, innen már a biznisz rész következik.