SZOLLÁTH MIHÁLY: TŰZNEHÉZ

Szolláth Mihály költészete a későn induló alkotók minden jellemzőjét megmutatja, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy az első kötet nem tipikusan „első”, hanem egy nagyon érett, nagyon tudatos alkotó kiváló munkája. Oscar Wilde az egyik példakép, az a szerző, akire többször is hivatkozik, akit mindenképpen elődnek, mesternek tekint. Wilde bátorsága, szabad szelleme Szolláth költészetében is fontos alapanyag. Olyan szerzőről beszélünk tehát, aki a mai, meglehetősen merev, prűd hétköznapokban is őszintén vállalja önmagát, vállalja a világnézetét, az érzéseit. Vigyázzunk azonban a jelzőkkel, vigyázzunk az értékeléssel is, mert Szolláth egyáltalában nem ösztönös költő, nagyon is tudatosan kapcsolódik olykor Wilde-hoz is vagy éppen József Attilához vagy adott esetben Virginia Woolfhoz.Ez a költészet a mesterek megidézésén túl a kortárs lírához is szervesen kapcsolódik. Nem meglepő, hogy Szolláth lírája abban a csapatban is nagyon meghatározó, amelyik már évek óta dolgozik együtt. A Litera-Túra szerkesztőségére gondolok. Ez talán arra is példa, hogy szerzőnk nem magányos farkas, és – bár idősebb az évei számát tekintve, mint sok-sok fiatalnak mondott szerzőtársa – bőven felveszi a versenyt mindazokkal, akik így, a XXI. század 20-as éveiben kezdik a pályát.Petőcz András