REJTŐ JENŐ: VANEK ÚR PÁRIZSBAN

A kapitány feltette a sapkáját, és hóna alá csapva az írásait, odaállt Sába elé. Keményen nézte.- Miért kaptál büntetést?- Sergeant Borodin azt mondta gyakorlatozás közben a szakasznak, hogy ostobák vagyunk, és még az apáink közt sem volt olyan katona, mint amilyen ő. Erre jelentettem az őrmester úrnak, hogy az én apámnál különb katona senki sem lehet.A kapitány felkapta a fejét.- Úgy... És mit tett a te apád, ami szerinted felülmúlhatatlan katonai teljesítmény?- Elesett!Hökkent, kissé ünnepélyes csend lett...- Ca va - bólintott tűnődve a kapitány.- Ez a teljesítmény nem ritka, de csakugyan felülmúlhatatlan.És kezet nyújtott Sábának. Az idegenlégióból szökött Gorcsev Iván, Sába és Manuel a legjobb barátságban, de e legrosszabb üldöztetés közepette vándorolnak a Szaharában. Egy félreértésekben, szélhámosságokban, álruhákban és komikus kalandokban bővelkedő út végén Párizsban fonódnak össze a szálak, ahol Gorcsev agyilag nem éppen makulátlan titkára, Vanek úr válik – mit sem sejtve - a rejtélyek kulcsává. Rejtő Jenő hányattatott sorú egyik utolsó regénye a légió poklát és a legvadabb párizsi bohózatot köti össze bravúros stílusban – Fazekas Attila nagyszerű rajzaival illusztrálva.