PUSZTAY JÁNOS: EZÜST HANG - HAIKUK ÉS JAJKUK

Sokszor mintha nem is vers lenne, hanem egy hirtelen támadtgondolat, felismerés, a tudatnak és a gyors érzékeknek azidőbe vágó villámlása. A hangulat, az érzelem éppúgy megférbenne, mint a leírás, a filozófia, az önéletrajz, a sorsütközésekkeltelített gondolatmenet. Néha elégiát tömörít, néhatájköltészetet vagy logikai kifejtést, magyarázatot, tézisrendszert.Nemcsak annyiféle, ahány az ember, hanem ahánytudati működés reflexióját képes kiváltani az emberben avilág. Mint egy madárszárny hirtelen rebbenése, mint a félarcát csak egy pillanatra mutató falevél, mint egy váratlancsillagsugár-mozdulat az éjszakai ég felhői mögül. S ilyengazdag rétegzettségben mozdul elénk a műfaj Pusztay Jánosköltészetében is.