KULIFAI GYULA: SZÓ SÓ

Ifjúkorban sokan megpróbálkoznak versírással. Én csupán annyiban különbözöm tőlük, hogy nem adtam fel. Nem hagytam abba.Élvezem, csodálom a szavakat. A velük való játékot, a kutakodást. Hasonló hatással vannak rám a színek, a formák, a ritmusok. Szeretek fotózni. Rajzolgatni, festegetni a fénnyel kapcsolatban.Észrevenni, leleplezni, foglyul ejteni a szépet.Hiszen, aki mindezt kitalálta és szavával létrehozta, megengedte, hogy csodáljuk, gyönyörködjünk benne. Ámulatba ejtő a beszéd hatására létrejött világ! Megdöbbentő, hogy mindez, mint ajándék itt van és szabadon játszhatunk vele.Verselhetünk, fényképezhetünk, firkálhatunk, festegethetünk, dalolhatunk. Felszabadult gyermeki örömmel és őszinteséggel. Hála érte!A vers különleges koprodukció. A költőben születik meg, ő veti papírra, de az olvasó is alkotó! Tőle függ, hogyan kel életre a betűkben elrejtett alkotás.Ez most egy válogatás az elmúlt fél évszázad terméséből. Kisbetűkkel, központozás nélkül, csupán az olvasó aktivitását inspirálandó!