HERTOG, THOMAS: AZ IDŐ EREDETÉRŐL

Tudtam, hogy amikor Stephen azt mondta, hogy az univerzum tervezettnek tűnik, arra a rendkívüli megfigyelésre utalt, miszerint az univerzum a viharos születését követően feltűnően alkalmasnak bizonyult az élet fenntartásához - még ha ez több milliárd évig is tartott. Ez az alkalmasság, így vagy úgy, évszázadokon át nyugtalanította a gondolkodókat, mert úgy érezték, hogy ez jelentős probléma. Szinte olyan, mintha az élet és a kozmosz keletkezése összefüggne egymással, mintha a kozmosz mindvégig tudta volna, hogy egy napon otthont ad majd nekünk. Mihez kezdjünk a szándékosság eme titokzatos megjelenésével? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az emberek az univerzummal kapcsolatban feltesznek, Stephen pedig meg volt róla győződve, hogy a kozmológiai elméletnek kellene hogy legyen mondanivalója a témában. Valójában munkája nagy részét az a lehetőség - vagy remény - vezérelte, hogy képes lesz megfejteni a kozmikus tervezettség rejtélyét.Stephen Hawking utolsó gondolatai a Világegyetem létrejöttéről - Az idő rövid történetében vázolt elmélet gyökeres átdolgozásaMiként alakulhattak ki az univerzumban az élet számára ennyire kedvező feltételek? Hogy megoldja ezt a rejtélyt, Stephen Hawking az ősrobbanás elméletét kezdte el tanulmányozni, ám a kérdés egyre bonyolultabbá vált, amikor a matematikai számítások arra utaltak, hogy több ősrobbanás számtalan univerzumot hozott létre, amelyek többsége alkalmatlan az életre.Hawking közeli munkatársával és jó barátjával, Thomas Hertoggal húsz éven át dolgozott a válaszon, aminek eredménye egy teljesen új elmélet lett. Legnagyobb meglepetésükre egyfajta evolúcióra bukkantak, amelyet visszafelé követve azt látták, hogy maguk a fizika törvényei változnak és egyszerűsödnek, egészen addig, amíg a részecskék, az erők, sőt maga az idő is el nem tűnik. Forradalmi gondolat támadt bennük: a fizika törvényei nincsenek kőbe vésve, hanem az általuk irányított Világegyetemmel együtt születnek és alakulnak ki.Az idő eredetéről ezt a radikálisan új elméletet elhelyezi a fizikai gondolkodás történetének kontextusában Newton törvényeitől kezdve Einsten relativitáselméletén és a kvantummechanikán keresztül egészen a húrelmélet legújabb eredményeiig, és alapjaiban változtatja meg, amit a Világegyetemben elfoglalt helyünkről gondolunk.Talán ez Stephen Hawking legnagyobb tudományos eredménye.